Debrecen, szeretett városom – Cívis város

Debrecenbe látogató barátaim általában felteszik nekem azt a kérdést, miért is mondják Debrecenre, hogy cívis város.

Leginkább azt szoktam mondani, hogy olyan konzervatívok, csökönyösek vagyunk.
Hogy legközelebb pontos legyek, kicsit kutakodtam a dolog után.
Lehet Te sem tudod hirtelen mit is válaszolnál a kérdésre.

Íme a válasz:

„A latin eredetű civitas, civilitas, civil, civilizáció szócsaládjához tartozó cívis szó a TESz. szerint 1766-ban bukkan fel éppen Debrecenben, közelebbről éppen a diáknyelvben:

„Mind ezekre azt feleli emlitett Foris András becsületes civisünk” (MNy. 60: 222). Jelentése: ’(debreceni) polgár’.

SZABÓ T. ATTILA hatalmas levéltári anyagot feldolgozó Erdélyi Magyar Szótörténeti Tára azonban már 1589-ből, illetve 1595-ből idéz rá adatot (I: 1212):

A magyar  civis —  a szóeleji hangsúlyos helyzet miatt gyakran cívisnek hangzik, (ezt tükrözi mai helyesírása is) — a TESz. szerint a „a népies stílusréteg szava”, melynek régies, tréfás nőnemű alakja a civa, cíva, szintén a debreceni diáknyelvben (?) keletkezett, jelentése: debreceni polgárasszony.

A Magyar Értelmező Kéziszótár kiv. (kiveszőben, elavulóban) megjegyzéssel ezt írja a cívisről:
„Mezővárosnak, kül. Debrecennek őslakos gazdálkodó családból származó módos polgára”.

Az Idegen szavak kéziszótára (Bp. 1967) pedig ’polgár; tehetős, jómódú gazda vagy iparos’ jelentéssel közli.

A fogalom kifejtésével bővebben a történeti munkák foglalkoznak, így például BALOGH  ISTVÁN Cívisek társadalma (Debrecen 1947), A cívisek világa (Bp. 1973) című köteteiben olvashatunk róla.

Ezek summázata szerint a  cívis  hagyománytartó, sajátos életformával rendelkező réteg, amely éppen konzervativizmusa révén zárt közösséget alkotott. A családok egymás között házasodtak. Bár minden földdel rendelkező cívisnek volt tanyája, legelőrésze, csak cselédeik és a fiatal házasok költöztek ki a tanyára, ők maguk bent laktak a városban, és csak a nyári munkák idején éltek a tanyán.

Vagyonukat állattartásból és földművelésből szerezték, hasznukat nem fektették be kapitalista jellegű vállalkozásokba, hanem  a hagyományos paraszti gazdálkodás keretein belül szaporították.
Tágabb értelmezésben  cívisnek nevezik az alföldi városok bennszülött lakosságát, függetlenül a rétegződéstől, vagyis a gazdag polgárparasztokon kívül a kereskedőket, iparosokat, szegényparasztokat, cselédeket is.

A szót leggyakrabban Debrecen őslakóira használják, de mondják Nagykőrös, Kecskemét és Hódmezőváráhely paraszti törzslakosságára is (vö. Néprlex.: cívis, cívisváros).

SZABÓ T. ATTILA idézett munkája alapján hozzátehetjük, hogy a cívis szó az erdélyi (és más magyarországi) nagyobb városok polgárainak a megjelölésére is szolgált. CSŰRY  debreceni vonatkozásban is tágabban értelmezte a fogalmat, hiszen a földművelés és állattartás szókincsének összegyűjtésén kívül a kézműipar, a kereskedelem, illetve a szegényparaszti életforma stb. élő és már csupán oklevelekben fellelhető szókincsének összegyűjtésére egyaránt gondolt.”

Forrás: Kálnási Árpád: Debreceni Civis szótár Debrecen, 2005.

2 Comments on “Debrecen, szeretett városom – Cívis város”

Comments are closed.