Debrecen, szeretett városom – Szombathy István emlékoszlop

Ritkán sétálok városunknak ezen a részén, talán ezért is ért meglepetésként ez az emlékoszlop, amiről néhány sorban írni fogok.

Debrecenben a Kossuth utca végén, a Veres templom mellett található egy emlékoszlop, melyet Szombathy István főbíró tiszteletére emeltek.(1736-1810) Négyszer volt Debrecen főbírája.  Eredetileg az emlékoszlopot 1873-ban a Református Kollégium melletti Emlékkertben állították fel. Az emlékoszlop tetején egy bronz amfora, majd egy műkő virágtartó volt, ma már egy sarkára állított márványkocka látható.Szombathy emlekoszlop

A főbíró kívánságára a felesége egy debreceni belső templom építésére 20 ezer Rhénus forintot hagyott kamatozásra, amíg az egy templom építésére elegendő lesz.

1 Rhénus forint = 20 garas = 60 krajcár = 100 dénár

Így épült fel a Veres templom

Valójában a főbíróról szerettem volna néhány sort írni, felhívni a figyelmet arra, hogy milyen hosszú ideig volt Debrecen főbírája.

Hosszabb keresgélés után sem találtam bővebb információt, így most még csak a szokatlan emlékoszlopot tudtam bemutatni.Szombathy felirat

Népi ételek – Tísztaleves

LebbencslevesMostanában ritkán jutott eszembe az az étel, ami gyerekkoromban olyan sokszor volt a vacsora asztalon. Ez pedig a lebbencsleves, tésztaleves, vagy pirított tésztaleves. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy milyen sokfélét, sokféleképpen lehet főzni, attól függően, hogy milyen az elkészítés módja, és természetesen attól, hogy milyen összetevőkből készítették.

Visszaemlékezvén, édesanyám apróra vágott szalonnát, hagymát pirított, őrölt pirospaprikával megszórta, sózta, vízzel felöntötte. Kevés kockára vágott krumpli (kolompír) került bele, majd lebbencstészta. És hogy laktatóbb legyen, nagy szelet kenyér dukált hozzá. Gazdagabb változatként kevés kolbász is került bele.

Ennek a tésztalevesnek azt a változatát is ismertük, amikor a tésztát a zsírban előbb megpirítottuk. Állagában lényegesen különbözött a két tészta, pirítás nélkül puhább, pirítva keményebb maradt.

Interneten olvasgatva kicsit meglepetten láttam, ennek a levesnek milyen sok változata volt.

Volt mezítlábas leves, tísztaleves, pergelttíszta leves, pirosított tésztaleves, pirosított lebbencsleves.

Nézzünk néhányat korabeli leírás alapján:

Mezítlábas leves

Bográcsban szalonnát olvasztottak. Zsírjában hagymát pirítottak. Paprikát, sót tettek hozzá, majd vízzel felengedték. Amikor főtt, annyi félmarék száraz tésztát tettek bele, ahány személynek főzték. (Hajdúszovát)

Pirított tísztaleves, pirított lebbencs

Szalonnazsírban hagymát, paprikát pirítottak, majd beleforgatták a tésztát (lebbencs, reszelt tészta, tarhonya stb. ), s azután vízzel felengedték, sózták. (Balmazújváros, Debrecen, Hortobágy, Sáránd. Egyeken az átlagnál több paprikával lacsuhaleves a neve.)

Tísztaleves

Szalonnát olvasztottak, bele hagymát pirítottak, vízzel felengedték, belefőzték a tésztát, majd a feldarabolt krumplit és megsózták (Hajdúböszörmény). Balmazújvároson a tísztalevesbe krumpli helyett néha köleskását főztek. Neve ekkor heprecsóré.

(Forrás: Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. Század első felében)

Utcabál

utcabálII. Városrészi családi utcabál lesz 2012. szeptember 1-jén szombaton, Debrecenben a Kertvárosban.

Pajna Zoltán alpolgármester a városrész önkormányzati képviselőse szeretettel hív mindenkit a családi utcabálra, mely a Szabó Lőrinc utca Akadémia u. és Kosztolányi D. u. között elterülő szakaszon lesz.

Lesz itt gyerekprogram bőségesen, ugrálóvárral fűszerezve, játékos programok, kézműves foglalatosságok.

Az ANZ X zenekar, a Route 66 zenekar, A Disco Medicor zenekar húzzák a talp alá valót. Itt lesz Rozsnyói Balázs (ének-gitár) valamint sztárvendégként Palcsó Tamás.

Lehet majd kóstolgatni a városrész lakóinak főztjét, lesz egészségprogram, tombola.

Az estet tűzijáték zárja.

Népi ételek – Kukóleves

Apai nagymamámra emlékeztünk a napokban, érdekes dolgok kerültek elő, melyeket én még gyerekként éltem meg.

Ezért biztos vannak benne olyan emlékek, amik megszépültek, vagy amelyekre már nem emlékszem pontosan.

Arra viszont jól emlékszem, hogy rajta kívül a családban senki nem főzött kukólevest.

Ma teljesen véletlenül akadtam rá a „hiteles” receptjére.

Hogyan is készül a kukóleves?

„Először kukót csináltak. A tyúktojás két végét kötőtűvel kilyukasztották, a belsejét kifújták, jól kimosták és megszárították. Azután elkészítették a töltelékeket: 1 kg marhatüdőt darabokra vágva megfőztek, majd apróra összevágták, vagy darálták, 25 dkg fehérszalonnát apró kockákra aprítottak, s ezt ½ kg főtt köleskásával, vagy rizskásával együtt hozzá keverték. Sózták, fűszerezték borssal, petrezselyemlevéllel, gyömbérrel, majoránnával, s a keveréket beletöltötték a kukóba. A kukó végén levő lyukat szalonnadarabbal bedugták, majd az egészet sós vízben megfőzték. Ha megfőtt, ezt a levet berántották, zöldségelték, esetleg habarták, ecettel savanyították (Kismarja, Hajdúhadház).”

Nagymamám nem használt kötőtűt, valószínűleg ő késsel szúrta meg a tojást. Az egyik végén azért le kell szedni a héját, mint egy kalapot, hiszen másképpen nem lehet a tölteléket beletölteni. Ő nem szalonnával, hanem egy pici darab krumplival zárta le a tölteléket. A töltelékbe pedig mindig rizset tett.

Azért volt népszerű nála ez az étel, mert kedvenc elfoglaltsága csigatészta készítése volt, így adott volt a nagyon sok tojáshéj.

Be kell azért vallanom, gyerekként sem volt kedvencem a tüdő.

Próbáld ki! Jó étvágyat hozzá!

(Forrás: Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar Megyében a XX.század első felében)

Debrecen, szeretett városom – Cívis város

Debrecenbe látogató barátaim általában felteszik nekem azt a kérdést, miért is mondják Debrecenre, hogy cívis város.

Leginkább azt szoktam mondani, hogy olyan konzervatívok, csökönyösek vagyunk.
Hogy legközelebb pontos legyek, kicsit kutakodtam a dolog után.
Lehet Te sem tudod hirtelen mit is válaszolnál a kérdésre.

Íme a válasz:

„A latin eredetű civitas, civilitas, civil, civilizáció szócsaládjához tartozó cívis szó a TESz. szerint 1766-ban bukkan fel éppen Debrecenben, közelebbről éppen a diáknyelvben:

„Mind ezekre azt feleli emlitett Foris András becsületes civisünk” (MNy. 60: 222). Jelentése: ’(debreceni) polgár’.

SZABÓ T. ATTILA hatalmas levéltári anyagot feldolgozó Erdélyi Magyar Szótörténeti Tára azonban már 1589-ből, illetve 1595-ből idéz rá adatot (I: 1212):

A magyar  civis —  a szóeleji hangsúlyos helyzet miatt gyakran cívisnek hangzik, (ezt tükrözi mai helyesírása is) — a TESz. szerint a „a népies stílusréteg szava”, melynek régies, tréfás nőnemű alakja a civa, cíva, szintén a debreceni diáknyelvben (?) keletkezett, jelentése: debreceni polgárasszony.

A Magyar Értelmező Kéziszótár kiv. (kiveszőben, elavulóban) megjegyzéssel ezt írja a cívisről:
„Mezővárosnak, kül. Debrecennek őslakos gazdálkodó családból származó módos polgára”.

Az Idegen szavak kéziszótára (Bp. 1967) pedig ’polgár; tehetős, jómódú gazda vagy iparos’ jelentéssel közli.

A fogalom kifejtésével bővebben a történeti munkák foglalkoznak, így például BALOGH  ISTVÁN Cívisek társadalma (Debrecen 1947), A cívisek világa (Bp. 1973) című köteteiben olvashatunk róla.

Ezek summázata szerint a  cívis  hagyománytartó, sajátos életformával rendelkező réteg, amely éppen konzervativizmusa révén zárt közösséget alkotott. A családok egymás között házasodtak. Bár minden földdel rendelkező cívisnek volt tanyája, legelőrésze, csak cselédeik és a fiatal házasok költöztek ki a tanyára, ők maguk bent laktak a városban, és csak a nyári munkák idején éltek a tanyán.

Vagyonukat állattartásból és földművelésből szerezték, hasznukat nem fektették be kapitalista jellegű vállalkozásokba, hanem  a hagyományos paraszti gazdálkodás keretein belül szaporították.
Tágabb értelmezésben  cívisnek nevezik az alföldi városok bennszülött lakosságát, függetlenül a rétegződéstől, vagyis a gazdag polgárparasztokon kívül a kereskedőket, iparosokat, szegényparasztokat, cselédeket is.

A szót leggyakrabban Debrecen őslakóira használják, de mondják Nagykőrös, Kecskemét és Hódmezőváráhely paraszti törzslakosságára is (vö. Néprlex.: cívis, cívisváros).

SZABÓ T. ATTILA idézett munkája alapján hozzátehetjük, hogy a cívis szó az erdélyi (és más magyarországi) nagyobb városok polgárainak a megjelölésére is szolgált. CSŰRY  debreceni vonatkozásban is tágabban értelmezte a fogalmat, hiszen a földművelés és állattartás szókincsének összegyűjtésén kívül a kézműipar, a kereskedelem, illetve a szegényparaszti életforma stb. élő és már csupán oklevelekben fellelhető szókincsének összegyűjtésére egyaránt gondolt.”

Forrás: Kálnási Árpád: Debreceni Civis szótár Debrecen, 2005.

Debrecen, szeretett városom – Klinikák

A címre tekintve talán azt gondoljátok, hogy egészségügyről, betegségről fogok írni, de nem. Az ember ritkán látogat el ide akkor, ha nem beteg.

Az igazsághoz tartozik viszont, hogy nagyon szép épületet lehet itt látni, melyekben a különböző klinikák működnek.

klinikaEgy kis történelem.

Az 1870-es években Budapesten, és Kolozsváron működtek egyetemek, amikor a közoktatásügyi kormány, és a közvélemény elkezdett foglalkozni egy harmadik egyetem létrehozásával.

A Tiszántúli Református Egyházkerület megkeresésére a város elhatározta, hogy a Református Főiskolát egyetemmé fejleszti, és 200 000 forintos alapítványt hozott létre 1892-ben.

A magyar törvényhozás az 1912. évi XXXVI. Törvénycikkel hozta létre a Magyar Királyi Tudományegyetemet,  melyet Ferenc József uralkodó írt alá.

1914-ben az ország harmadik egyetemeként három karral kezdte meg működését: Jog- és Államtudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar és Református Hittudományi Kar.

Az új felsőfokú intézmény kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta hallgatóit, ami hamar kinőttek. Debrecen városa a Nagyerdőn ajándékozott nagy területet az egyetemnek, így 1918- ban IV. Károly magyar király felavathatta az újonnan alapított Orvos-tudományi Kar központi épületét.

Nemrégen az egyik klinika épületében járva természetesen nem volt meglepetés a régen készült padok sora, viszont felkeltette a figyelmemet egy táblácska az egyiken.

táblaBuchwald Sándor 1836-ban született Sárosban (Románia, Erdély, Brassó megye), majd  Pestre került, és ott cigánykovácsokkal megalapított egy műhelyt, amelyből a dunai monarchia legnagyobb vasbútorgyára lett.

Az 1896-os millenniumi emlékünnepségeken megtalálható volt vasbútor gyárának pavilonja.

Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert vasvázas székével, a „Buchwald” székkel.

Sajnos a táblácska nem tartalmazza a készítés évét.

Méltányolható, hogy felújításkor, karbantartáskor nem távolították el.

Szemét

Az ihirek jelmondata: A téma pont a te lábad előtt hever.

Sajnos most az enyém elé leheveredett egy nem túl kellemes téma.
Hétfőn reggel kellemetlen eseményre ébredtünk.
Kertvárosi övezetben élünk. Örülünk, hogy némi zöld, virágok vesznek körül bennünket.
Ez úgy látszik kezd elmúlni.

szemétRégen teljesen elképzelhetetlen volt ez itt, de most az egyik utca sarkán kiraktak egy halom szemetet az éjszaka leple alatt.
Közelebbről megszemlélve, (nem kutakodva a szemétben) nem lehetett túlságosan szegény a mű gazdája.
Ásványvizes palack, száraz virágcsokor, cipős dobozok, egyik része a hulladéknak szemetes zsákba csomagolva.
Vajon miért tette? Nem fért a kukába? Kellemetlenséget akart okozni valakinek? Hogy pénze nem lett volna az elszállításra, kétlem. Hiszen ide sem kerékpárral hozta, hanem autóval.

Figyelem emberek!

A szemét a kukába való, és nem a zöld területre!

Ha nem tudnátok esetleg, a hulladékokat ingyenesen le lehet rakni az AKSD Kft. Hulladékudvarában!

Cím: 4031 Debrecen, István út 138.

Nyitvatartási idő:
Hétfő,Kedd, Csütörtök, Péntek: 8.00-18.00 óráig;
Szombat: 8.00-16.00 óráig;
Szerda, Vasárnap: zárva

Hogy mit vihetsz ide? Itt megtalálod a megfelelő információt.

Hogy ezt a szemetet ebben az utcában ki rakta le, már sosem fogom megtudni.
Egyet tehetek, próbálom majd meggyőzni a szemétszállítókat, hogy dobják már be az autóba azt is.
Vajon megteszik?

Talán a cikkem címe nem is a kupacra vonatkozik…

Hőlégballonverseny

Szerdától újra kémlelhetjük az eget Debrecenben. 2012. augusztus 8 – tól kezdődik a 32. Magyar Nemzeti Bajnokság és a 12. Debrecen Kupa. A verseny ötnapos lesz.

A reggeli és az esti órákban szállnak fel a hőlégballonok.

hőlégballonversenyEgy kis hőlégballonos történelem

Az első hőlégballon kezdeményt a kínaiak használták az ún. három királyság (Shu dinasztia) idején Kongming lámpások formájában. Ezek kisméretű,belsejükben mécsest
tartalmazó lámpások voltak, amelyeket katonai jelzések lea­dá­sá­ra engedtek a magasba.

A 17. században Francesco Lana Terzi jezsuita szerzetes fedezte fel az aeronautika
egyik alaptörvényét. Rájött, hogy a levegőnek súlya van, így ami nála kisebb sűrűségű, az fel­emel­kedik a levegőbe.

Az 1700-as évek közepén a franciaországi Annonay-ban működő papírgyáros család két sar­ja, a később csak Montgolfier-fivérekként ismert Josef és Etienne kísérletezni kezdtek, és először vízgőzzel próbálták magasba emeltetni légballonjukat, de a kihűlő vízgőz kicsapódott és átnedvesítette a papírból készült légballont.

Később arra figyeltek fel, hogy az égő papír hamuja felszáll az ég felé. A zárt füs-töt is fel akarták használni, de az hamar lehűlt, és a jármű a földre ereszkedett. Végül az alulról tör­ténő folyamatos melegítés mellett döntöttek.

Először üresen engedték fel léggömbjüket a magasba, később állatokat (egy juhot, egy
kakast és egy kacsát) helyeztek a kosárba. Végül eldöntötték, hogy elvégzik az első emberes repülést.

XVI. Lajos király rabokat akart a próbarepülésre felhasználni, de egy fiatal orvos,
Pilâtre de Rozier  és Francois d’Arlandes márki vállalta, hogy beszállnak a légballon gondolájába.

Így, az első, embert is szállító hőlégballonos repülést ők hajtották végre 1783. október 19-én Párizs mellett.

A hivatalos, több száz meghívott előtt végrehajtott repülésre 1783. november 21-én
került sor. A repülés 25 percig tartott, ezalatt kb. 7,5 km-t sikerült megtenni. Maga a léghajó vá­szon­ból készült, amelyet papírral béleltek ki. A léggömb alja nyitott volt, alatta egy rácson szalma és száraz fa égett, és annak füstje, illetve a felme-legedett levegő emelte magasba a léggömböt.

(forrás: Wikipedia)

 

Debrecen, szeretett városom – Rákóczi-harang

Amikor Debrecenben élő ismerőseimmel beszélgetek, sokszor szóba kerülnek Debrecen különböző látnivalói, templomok, parkok, kiállítások. Természetesen Debrecen jelképe a Nagytemplom is.

Ha megállok a Nagytemplom előtt, és felnézek a tornyokra, azonnal a torony ablakára tekintek, és arra gondolok, szép tiszta időben milyen csodálatos onnan a kilátás.

A templom bal oldali tornyába lehet „túrázni”. Sajnos nem számoltam meg hány lépcső vezet felfelé, de nekem kicsit lihegősre sikeredett.

Mindkét toronyban egy-egy harang van. A nyugati (bal oldali) toronyban lakik az 5000 kg-os 2 m alsó átmérőjű Rákóczi-harang.

Rákóczi-harang

Az eredeti harangot I. Rákóczi György erdélyi fejedelem öntette 1636-ban. Az 5600 kg-os harang az 1802-es tűzvészben nem olvadt meg, hanem a földre zuhant.

A lakosok vízzel próbálták locsolni, így a hirtelen hőtágulás következtében megrepedt.

1865-ben Hiltzer Ignác kivágta a megrepedt részt (ebből készült el a kollégium ma is meglévő csengettyűje) és újjáöntötte, de ismét megrepedt. Ekkor Rákóczi címerét is kivágták belőle (ez 167 kg) kiállítási tárgyként elhelyezték a Kollégiumban.

Rákóczi Címer

A harang újjáöntésére 1873-ban került sor, ezt Hiltzer Ignácz bécsújhelyi öntő és Pozdech József pesti lakatos végezte. A mai harang az eredeti Rákóczi-harang pontos, kicsinyített (kb. 600 kg-mal kisebb) mása, megtalálhatók rajta az eredeti feliratok és Rákóczi címere is.

Rákóczi címere alatt a fejedelem jelmondata áll:

“NON EST CURENTIS
NEQUE VOLENTIS
SED MISERENTIS
DEI”

(Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené)

A címer körüli felirat:

GEORGIUS RÁKÓCZI D G PRINC TRANS PART REC HUNG DNS ET SIGUL COM

A vele átellenes oldalon a keletkezési felirat:

“EZEN HARANG
1802-BEN
A NAGY TŰZVÉSZKOR
LEZUHANVÁN MEGREPEDT.
1863-BAN
A REPEDT RÉSZEK KIVÁGATTATTAK
KÉSŐBB ÚJ REPEDÉST KAPOTT.
A RÉGI ALAKBAN
ÉS FELIRATOKKAL ÚJRAÖNTETETT
1873-BAN.
ÚJRA ÖNTÖTTE
HILZER IGNACZ BÉCSÚJHELYEN
FÖLSZERELTE POZDECH JÓZSEF
BUDAPESTEN”

A harangot elhagyva feljutunk a torony tetejére, amelyből aztán széttekinthetünk minden irányban.

Még élvezetesebb a nézelődés akkor, ha olyan társasággal jutsz fel ide, aki ismeri a várost, és madártávlatból mutatja meg Neked Debrecen nevezetességeit.

Kilátás a toronyból

főtérkollégium

A keleti torony nem látogatható. Egy 1680 kg-os, 146 cm az alsó átmérője és 1865-ben készült harang lakik benne Egyik oldalán Debrecen 17. századi címere látható, kétoldalt egy-egy angyallal.

Alatta a felirat:

“ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTE A DEBRECZENI REF. EGYHÁZ MDCCCLXV”.

Másik oldalán olvashatjuk:

ÖNTÖTTÜK ÉS ÚJ MODOR SZERINT FELSZERELTÜK HILZER IGNÁCZ ÉS POZDECH JÓZSEF PESTEN.

kisharang

Remélem meggyőztelek, hogy érdemes megnézni a Rákóczi-harangot, és a szép kilátást is.

(Forrás: www.templom.hu )

 

 

 

 

Kerékpárút

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyre több helyen építik ki Debrecenben a kerékpárutakat. Többször járok kelek a Böszörményi úton, és örömmel nézem, hogy itt is építik.

Megjelentek még az út mellett építmények. Ismerőseimmel már gondolkodtunk rajta, ugyan mi célt fognak szolgálni. Tippünk, hogy kerékpár parkolók lesznek. Ha ténylegesen jól gondoljuk, akkor kérdésként merült fel bennünk, hogy ki fogja ezeket használni, és mire.

parkoló

Egy ilyet láttam a Bólyai utca sarkán, egyet pedig a Füredi út sarkán.

A Füredi –Böszörményi sarkon egyáltalán nem tudom mire való, a Bólyai utca sarkán lévő pedig a Spar-tól messze van, a Profi előtt pedig van már lehetőség lerakni a bringát.

Lehet, hogy nem is kerékpár parkoló lesz?