Népi ételek – Kukóleves

Apai nagymamámra emlékeztünk a napokban, érdekes dolgok kerültek elő, melyeket én még gyerekként éltem meg.

Ezért biztos vannak benne olyan emlékek, amik megszépültek, vagy amelyekre már nem emlékszem pontosan.

Arra viszont jól emlékszem, hogy rajta kívül a családban senki nem főzött kukólevest.

Ma teljesen véletlenül akadtam rá a „hiteles” receptjére.

Hogyan is készül a kukóleves?

„Először kukót csináltak. A tyúktojás két végét kötőtűvel kilyukasztották, a belsejét kifújták, jól kimosták és megszárították. Azután elkészítették a töltelékeket: 1 kg marhatüdőt darabokra vágva megfőztek, majd apróra összevágták, vagy darálták, 25 dkg fehérszalonnát apró kockákra aprítottak, s ezt ½ kg főtt köleskásával, vagy rizskásával együtt hozzá keverték. Sózták, fűszerezték borssal, petrezselyemlevéllel, gyömbérrel, majoránnával, s a keveréket beletöltötték a kukóba. A kukó végén levő lyukat szalonnadarabbal bedugták, majd az egészet sós vízben megfőzték. Ha megfőtt, ezt a levet berántották, zöldségelték, esetleg habarták, ecettel savanyították (Kismarja, Hajdúhadház).”

Nagymamám nem használt kötőtűt, valószínűleg ő késsel szúrta meg a tojást. Az egyik végén azért le kell szedni a héját, mint egy kalapot, hiszen másképpen nem lehet a tölteléket beletölteni. Ő nem szalonnával, hanem egy pici darab krumplival zárta le a tölteléket. A töltelékbe pedig mindig rizset tett.

Azért volt népszerű nála ez az étel, mert kedvenc elfoglaltsága csigatészta készítése volt, így adott volt a nagyon sok tojáshéj.

Be kell azért vallanom, gyerekként sem volt kedvencem a tüdő.

Próbáld ki! Jó étvágyat hozzá!

(Forrás: Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar Megyében a XX.század első felében)

4 hozzászólás a(z) “Népi ételek – Kukóleves” bejegyzéshez

  1. Töltött tojáshéj :D Tetszik! Fogok főzni hasonlót. (Szerintem életveszélyes fenyegetéssel se lehetne rábírni, hogy tüdőt egyek)
    Gyerekkoromban a töltött paprika és a töltött káposzta is a kedvencünk volt. Csak a káposztát meg a paprikát nem akartuk megenni :-) Milyen jó lett volna az anyukámnak, ha ismerte volna a kukót. Azért is, mert szerttünk együtt főzni vele és ő szívesen passzolt le nekünk minden pepecs melót amilyen a tojás lukasztgatása és kifújása is. Szóval kedvet kaptam, hogy próbálkozzak valami hasonlóval. Köszönöm az ötletet!

  2. Nagyon érdekes ez a recept. Az jutott eszembe, hogy egyrészt nem semmi kézügyesség kellhet hozzá (nekem akkor is szétmegy ezerfelé a tojáshéj, ha csak simán felütöm :) ), másrészt nem tudom, hogy evés közben nem “zűrös ” leszedni a tojáshéjat a töltelékről?

    • Én úgy emlékszem, mire a tányéron volt, akkorára már csak egy tojás formájú “töltelék” vagy betét, vagy nem tudom minek nevezzem, volt. :-) Bár ki tudja, jók e még az emlékeim. :-) ))

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>